Pentium M

Pentium M
Gyártás	2003. március 12. – 2008. augusztus 8.
Tervező	Intel
Gyártó	Intel
Max CPU órajel	900 MHz – 2,26 GHz
FSB sebességek	400 MT/s – 533 MT/s
Gyártás technológia méret	130 nm, 90 nm
Utasításkészlet	MMX, SSE, SSE2
Mikroarchitektúra	P6 változat
Magok száma	1
Magok nevei	Banias Dothan
L2 gyorsítótár	1 MiB (Banias) 2 MiB (Dothan)
Tokozás	FC-PGA2, 478 láb
Foglalat	Socket 479
Tranzisztorok száma	kb. 140 000 000 (Dothan)
Előd	Pentium III
Utód	Intel Core
A Wikimédia Commons tartalmaz Pentium M témájú médiaállományokat.

A Pentium M márkanév az Intel egymagos x86 mobil mikroprocesszoraira vonatkozik amelyek az Intel P6 mikroarchitektúra módosított változatával készültek. Bevezetésük 2003 márciusában történt, egyidőben a Pentium 4 processzorok aranykorával az asztali PC piacon. Ezek a processzorok egy újabb Centrino márka, a Centrino Carmel platformon belül kerültek felhasználásra. A Pentium M processzorok maximális thermal design power (TDP) értéke 5–27 W, modelltől függően, ezeket a processzorokat laptopokban tervezték felhasználni, innen az "M" mint "mobile" jelzés. Ez a típus a legutolsó Pentium III típusú processzorok továbbfejlesztésével alakult ki, amelyhez hozzáadták a Pentium 4 processzor front-side bus (FSB) interfészét, javított utasításdekódoló és kibocsátó előfeldolgozó részt kapott, javították az elágazás-előrejelzést (branch prediction), SSE2 támogatást kapott és jóval nagyobb gyorsítótárat. Az első Pentium M–márkájú CPU neve Banias volt, ezt a Dothan követte. A Pentium M-márkájú processzorokat az Core-márkájú kétmagos, módosított mikroarchitektúrájú Yonah mobil CPU-k követték.